1969. december 7., a Mexikóvárosi Női Börtön.  Zsúfolt vasárnapi látogatási nap volt ez, ennek ellenére minden jól ment. Nem volt sem verekedés, sem lázadás, az őrök is nyugodtak voltak. Este megtartották a szokásos létszámellenőrzést, és megdöbbentő felfedést tettek: eltűnt az egyik rab. A zűrös amerikairól, Sharon Kinneről volt szó, akit gyilkosság miatt zártak be négy évvel korábban, és akit mindenki csak La Pistolerának hívott (ez spanyolul annyit tesz: "A pisztolyhős asszony").Körözést adtak ki a nőre, de nem találták meg. A hatóságok rettegtek La Pistolera következő tettétől, és értesítették az amerikai rendőrségeket is. Jogos volt az aggodalmuk; a szökött rab egy pszichopata gyilkos volt, aki eddig mindenkit megölt, aki gátat szabott a vágyainak.

Ez a mozifilmbe illő történet harminc évvel korábbra nyúlik vissza. Sharon Elizabeth Kinne (lánykori nevén Hall) 1939. november 30-án látta meg a napvilágot a missouri állambeli Independence városában. A szülei, Doris és Eugene Hall mindent megtettek, hogy jól neveljék a lányukat. Bár a család többször is költözködött, Sharonnak kifogástalan gyermekkora volt, és senki sem bántalmazta. 16 évesen megismerkedett a 22 éves egyetemistával, James Kinne-vel, és azonnal egymásba szerettek. 1956-ban összeházasodtak, letelepedtek Independence-ben, és született két gyermekük. Templomba járó, törvénytisztelő család voltak, és az amerikai álmot élték.

2006-ot írunk, és a csendes New Englandben járunk. Carolyn Lodge bejelentette 24 éves fia, Kenneth "Kenny" Countie eltűnését. Kenny testvére elmondta a nyomozóknak, hogy a férfi elköltözött egy negyvenéves, gazdag farmerhez New Hampshire-ben, és azóta nem adott semmilyen életjelet magáról. Carolyn különösen féltette Kenny-t, mivel, tudta, hogy a fia mennyire naiv és befolyásolható. A nő elmondta, hogy fia egy nagyon kedves és segítőkész fiú volt, de nem túl okos.

Kenny Countie a Walmartban

New Hampshire-ben a rendőrség képeket ragasztott ki Mr. Countie-ról, és megadták a családja elérhetőségeit. Hamarosan jelentkezett is az eppingi Walmart áruház, miszerint a férfi március 17-én járt náluk. A biztonsági felvételeken látszott, hogy Kenny tolókocsiban ült, egy fura sapka volt a fején és két üres benzineskannát tartott az ölében. Countie erősen alultáplált és sápadt volt, a szeme alatt horzsolások éktelenkedtek. A tolókocsiját egy, a városban jól ismert személy tolta, a 48 éves Sheila Kay LaBarre (2., 3. és 6. kép). A nő egy közeli farm tulajdonosa volt, és nem éppen a szűziességéről volt híres.

2004. november 22, Plano, Texas. John Schlosser a munkahelyéről betelefonált a rendőrségre, és kérte, hogy nézzenek rá az otthon lévő feleségére, Denára. A férfi szerint Dena pár perccel azelőtt azzal hívta fel őt, hogy bántotta a közös gyermeküket, a 11 hónapos Margaretet. John azt is elmondta, hogy a felesége nem teljesen beszámítható, és hogy érdemes lenne komolyan kezelni az ügyet.

A hivatalból kiküldtek két járőrt a Schlosser házhoz. Azok hamar megérkeztek, és csengettek az ajtón. Dena Schlosser nyitott ajtót, szemlátomást zavarodottan. A nő tetőtől talpig csurom véres volt, és a vállain mély sebek éktelenkedtek. A rendőrök behatoltak a házba, és megkeresték a gyerekszobát. Amit ott találtak, az egész életükben kísérteni fogja az érintetteket...

A történet kezdetei jóval korábbra nyúlnak vissza. Az 1969-ben született Denát nyolc évesen hydrocephalusszal diagnosztizálták. Ez egy súlyos betegség, melynél az agy-gerincvelői folyadék felhalmozódik az agyban, és belülről nyomást gyakorol a koponyára. 13 éves koráig nyolcszor műtötték Dena agyát, szívét és hasát is. Az iskolában sokat csúfolták a borotvált feje miatt. A középiskolában találkozott John Schlosserrel, akihez hamarosan hozzáment, és Texasba költöztek.

Luis Alfredo Garavito

A kolumbiai Luis Alfredo Garavito kegyetlen ragadozó volt, aki La Bestia ("A Bestia") néven híresült el. Az 1990-es években Kolumbiában és Equadorban is tevékenykedett. 6 és 16 év közötti utcagyerekeket szedett fel, akiket megkötözött, megerőszakolt, megkínzott és elvágta a torkukat, majd fel is darabolta őket. Saját bevallása szerint hét évig tartott az ámokfutása, és ezalatt 140 gyereket ölt meg. Ám ez a szám ennél sokkal több lehet, egyes becslések szerint 300-400 is. Így ő lehet a legtermékenyebb sorozatgyilkos a történelemben. Végül "csupán" 138 gyilkosságot tudtak rábizonyítani, ami nem rossz eredmény ahhoz képest, hogy csak 114 holttest került elő.

A börtönszökések általában lázban tartják azt embereket, különösen, ha sorozatgyilkosokról van szó. Bizonyára Önök is olvastak már Ted Bundy két hírhedt szökéséről, melyek során újra gyilkolt. Sokan azt hiszik, hogy csak a férfiak képesek megszökni a rácsok mögül, pedig ilyen a nők körében is előfordul. Most felsorolunk három női sorozatgyilkost, akik nem voltak hajlandóak letölteni a büntetésüket.

Lyda Trueblood újra gyilkolni akart

Lyda Trueblood eleinte egy teljesen átlagos, bájos missouri-i lánynak tűnt. Hozzáment Robert Dooley nevű férfihoz, és született egy lányuk, Lorraine. A család Robert öccsével, Eddel együtt Idahóba költözött, ahol Mrs. Dooley kifordult önmagából. Először a sógorát, Edet, majd a férjét, Roberet mérgezte meg a légypapírból kivont arzénnal. Mindkét áldozat életbiztosításának ő volt a kedvezményezettje, így szépen megtollasodott. Harmadik áldozata a kis Lorraine volt. Mindhárom áldozat halotti bizonyítványában a gyomorbajt nevezték meg a halál okaként.

Lyda ezután hozzáment egy William McHaffle nevű úrhoz, akit 1918-ban szintén megölt. Ezután jött a harmadik férj, Harlen Lewis, akit már 1909-ben meggyilkolt. Végül hozzáment egy gazdatiszthez, Edward Meyerhez, őt 1920-ban ölte meg. Ezúttal azonban az orvos gyanakodni kezdett, és megvizsgálta azt a földet, ahova Mr. Meyer korábban odahányt. Tekintélyes mennyiségű arzénra bukkant. Lydát letartóztatták, és egy hat hétig tartó tárgyaláson tíz év börtönre ítélték.

Azt mondják, a vér nem válik vízzé, és ez a kriminológia világára is igaz. Egyes gyilkosok - akarva, akaratlanul - a szintén gyilkos szüleiket, rokonaikat utánozták, és ez sokszor örömet gerjesztett bennük. Most következzék öt gyilkos, akiknek a vérében volt az ölésre való hajlam.

Az ausztrál Thomas John Britton 1969. január 8-án 24 szúrással megölte a volt szeretőjét, Kathleent. A férfi korábban a volt feleségét is megszúrta, de ő túlélte. Kathleen azonban nem volt ilyen szerencsés. Britton azzal védekezett, hogy az áldozat bántani akarta a kislányukat, akit szintén Kathleennek hívtak (ő látható a fenti képen, felnőttként). A gyermek a gyilkosság után a nagybátyjához került, aki molesztálta. Felnőttként férjhez ment, és négy gyermeket született. Ám továbbra is az apja vére csordogált benne, és mind a négy gyermekét megfojtotta egy párnával. Majdnem megúszta, de a férje megtalálta  naplóját, melyekben leírta a gyilkosságok részleteit. Életfogytiglnait kapott, ebből legalább harminc évet börtönben kell töltenie.

A Pickton-farmon nem csak a disznók húsát darálták le

A kanadai Leonard Pickton és felesége, Helen Louise 1963-ban, 18 ezer dollárért vásároltak egy 16 hektáros földbirtokot, melyet átalakítottak disznófarmmá. Haláluk után a terület a két fiukra, Robert (a képen) és David Picktonra szállt, akik 1994-ben 1,7 millió dollárért adták el a terület egy részét. A gazdag agglegények továbbra is foglalkoztak a sertéstenyésztéssel emellett elmerültek a drogokban és a prostituáltakkal folytatott szexben. Csak 2001-ben derült, ki hogy ez csak a jéghegy csúcsa volt.

1995 és 2001 között legalább 49 prostituált tűnt el a hírhedt vancouveri Eastside negyedből. A gyanú hamar Robert Picktonra terelődött, aki gyakori vendége volt a környék prostituáltjainak. Miután Picktont 2002-ben illegális fegyverbirtoklásért letartóztatták, a rendőrség átkutatta a birtokot. A házban találtak több tárgyat is, melyek az áldozatoké voltak, emellett vért és további DNS-mintákat is felfedeztek. Bár egy holttest sem került elő, Robertet kapcsolatba hozták 49 gyilkossággal. Ezeket a nőket a férfi megerőszakolta, lelőtte vagy megfojtotta, de nem tudni, hogy mit művelt a tetemekkel.

Visszatért a gonosztevő, aki már 2016-ban is bántalmazta a szegedi lakosokat. Ő a Vérholló. A név nem vicc, tényleg egy madárról van szó. A Délmagyar.hu már 2016. november 1-én is írt a hollóról, mely szeptemberben megrongálta egy szegedi Kecskéstelep kertjeit és megtámadta a kisebb háziállatokat. Egy helyi nyugdíjas, Mócza Józsefné értesítette a Szegedi Vadasparkot és a katasztrófavédelmet is, de azok nem léptek az ügyben. Az állatot végül befogták, de 2017 elején megszökött.

Januárban egy maratonfutó, Demcsák Zoltán két társával futott a Maros töltésén, amikor a madár rájuk talált. Először nevettek, de amikor a ködben a holló rájuk támadt, megijedtek. A Vérholló sokáig zaklatta a triót, mire azok kekszeket dobtak a földre. Ez elterelte a "támadó" figyelmét, és a futók szereztek kétszáz méter előnyt. Ám pár perc múlva a holló újra támadott.

Demcsák Zoltán lefotózta az állatot, és a történetét feltette a Facebookra. A bejegyzés felkeltette a Démagyar.hu figyelmét, akik már korábban is írtak a Vérhollóról. Ezután ketten is jelentkeztek, hogy ők is találkoztak a "támadóval". Az egyikük, aki anonim módon írt a hírportálnak, elmondta, hogy őt januán 22-én találta meg a holló, amely hátulról és szemből is csipkodta. Egy hölgy segített neki a közeli gátőrházból, azzal, hogy szaloncukorral elvonta a madár figyelmét. A gátőr szerint a holló azelőtt három nappal költözött a marosi töltésre, és már több embert is megtámadott. Mi több, még el is nevezték a hollót Matyinak.

A legtöbb gyilkos tanul abból, ha elkapják és börtönbe vetik, de néhányan képtelenek erre. Már korábban is írtunk olyan sorozatgyilkos nőkről, akik sosem változtak, most pedig bővítjük a listát. A most következő nők pénzért vadásztak az embertársaikra, nem tanultak a hibáikból és gyakran a törvény felett álltak. (Ha érdekel a téma, olvasd el a következő cikkünket is: http://killergoth.blog.hu/2016/09/22/3_igazan_notorius_sorozatgyilkos_no )

Marjorie Congdon még a saját anyját sem kímélte

A minnesotai Elisabeth Congdon, a harmincas évei végén járó, egyedülálló milliomosnő 1932-ben adoptált két kislányt, Marjorie-t és Jennifert. Marjorie már nyolc évesen megpróbált megölni egy lovat, rövidre rá pedig antiszociális személyiségzavart diagnosztizáltak nála. A lány kamaszkora nagy részét intézetekben töltötte, de nem sikerült meggyógyítani. Ezután is ő maradt a család "fekete báránya". Az első férjétől, Dick LeRoy-tól hét gyermeke született, majd elváltak. Ezután Marjorie hozzáment egy Roger Caldwell nevű férfihoz, aki szintén nem volt egy sikeres jelenség. A házaspár vett egy lovardát az Elisabethtől kapott pénzből, de amikor ezt a kölcsönt vissza kellett volna fizetniük, Marjorie megmérgezte az anyját. Az idős asszony túlélte, de az ápolónői nagyon féltették.

1977. június 27-én Elisabeth Congdont és a kedvenc ápolónőjét, Velma Pietilát is holtan találták Elisabeth szobájában. Ms. Congdont megfojtották, Mrs. Pietilát azonban egy gyertyatartóval verték agyon. Marjorie nyolcmillió dollárt örökölt az anyja halálával, bár ő és férje voltak a kettősgyilkosság elsőszámú gyanúsítottjai. Mindketten bíróság elé álltak, és felmentették őket. Ám 1983-ban Roger Caldwell ellen ismét vádat emeltek. A férfi vádalkut kötött, és beismerte mindkét gyilkosságot. Húsz évet kapott tizenöt év felfüggesztéssel. 1988-ban öngyilkos lett.

A virginiai háziasszony, Teresa Wilson Lewis meg akart szabadulni a férjétől, Juliantől. Így akarta megszerezni a férfi vagyonát a és biztosítási pénzét. Ezért elkezdte rágni a két fiatal szeretője, Matthew Shallenberger és Rodney Fuller fülét, hogy kövessék el helyette a gyilkosságot. Ám 2002-ben hazajött Julian fia, C.J. is, és Teresa úgy döntött, hogy neki is meg kell halnia. Ez év október 30-án éjszaka Fuller és Shallenberger elment a Lewis családhoz, és szitává lőtte C.J-t és Juliant. Ám az áldozatok csak jóval később haltak meg, mivel a két idióta madaraknak és kacsáknak való golyókat használt. Miután az áldozatok szörnyű kínok között elvéreztek, a triót letartóztatták. A két fiút életfogytiglani börtönre ítélték. Teresa azzal védekezett, hogy az IQ-ja mindössze 79 pontos volt, vagyis csak két ponttal múlta felül a szellemi fogyatékosok szintjét. Bár ezt több vizsgálat is bizonyította, a nőt halálra ítélték és 2010-ben kivégezték.