A legtöbb sorozatgyilkost az élvezet, a hatalomvágy vagy téveszmék vezetik rá az ölésre, ám olyanok is vannak, akik puszta kapzsiságuk miatt követik el rémtetteiket. Most 10 olyan többszörös gyilkos sorolunk fel, akiket csak a pénztárcájuk érdekelt.

Richard Kuklinski

A lengyel származású Kuklinsky már 14 évesen is ölt. Felnőtt korában a new yorki maffia bérgyilkosa lett, egyben a legnagyobb tekintély a szakmában. Majdnem 40 évig dolgozott, és több mint 100 embert ölt meg megrendelésre. Nem válogatott az eszközökben, volt olyan áldozata is, aki élve megetetett a patkányokkal. Ráadásul még a saját családja sem sejtette, hogy mivel foglalkozik. Ő volt a legjobb bérgyilkos a történelemben. 1988-ban életfogytiglani börtönre ítélték, 2006-ban a rácsok mögött meghalt.

Robin Lee Row

Robin 1992-ben rágyújtotta a házát alvó férjére és két gyermekére. Indítéka a kapzsiság volt, ugyanis meg akarta szerezni az áldozatok összesen 250 000 dolláros életbiztosítását. Ám a nyomozók kiderítették, hogy már korábban is ölt, ugyanis rágyújtotta volt lakását egy harmadik gyermekére. Az is kiderült, hogy Robin rendszeresen sikkasztott a munkahelyéről. Végül a nőre csak a '92-es hármas gyilkosságot tudták rábizonyítani. 1993-ban halálra ítélték, jelenleg is kivégzésére vár. 

Raymond Fernandez és Martha Beck

A páros abból élt, hogy Fernandez hiszékeny nők szívébe lopta be magát, majd közösen kirabolták őket. A férfi igazi szerelme, Martha (aki a csábító nővérének adta ki magát) lelkes cinkosává lett, s ketten együtt elég labilisak voltak ahhoz, hogy meg is öljék a becsapott nőket. Állítólag több mint 17 áldozatukat ölték meg, majd rabolták ki, ennek ellenére csak két hölgy és egy kisbaba megöléséért ítélték el őket. 1951-ben mindkettejüket a new yorki Sing Sing börtön villamosszékébe ültették.

John George Haigh

A brit férfi hat embert ölt meg agyonütéssel vagy pisztollyal. Áldozatait rendre kirabolta, majd ivott a vérükből. A holttesteket savban feloldotta és kiöntötte egy félreeső helyen. Rengeteg pénzt szerzett így, mivel rendszerint ő volt az áldozatok végrendeleteinek a kedvezményezettje. Utolsó áldozata egy öreg hölgy volt, akinek a műfogsorának nem ártott a sósav. Ez vezetett a hírhedt "Savfürdős Vámpír Gyilkos" lebukásához. Ügye nagy közfelháborodással járt. 1949-ben felakasztották.

Sante és Kenny kimes

A szélhámospárt 117 vádpontban találták bűnösnek, főleg biztosítási és ingatlancsalásokban, illetve két gyilkosságban. Emellett nem tudták rájuk bizonyítani egy harmadik ember megölését a Bahama-szigeteken. Sante, akit korábban rabszolgatartásért is elítéltek, igazi szociopata volt, és már kiskorától vogva manipulálta kisebbik fiát, Kenny-t. A három gyilkosságot mind a férfi követte el, de az anyja parancsára. A holttestektől mindig rettenetes módon szabadultak meg. Mindketten életfogytiglani börtönt kaptak több mint 100 év ráadással.

Georgia Tann

A Tennessee állambeli Georga Tann volt az "örökbefogadás anyja", mivel az ő árvaháza foglalkozott előszzör komolyabban ezzel. Idővel már Európából is vett fel örökbefogadási kérelmeket, ügyfelei között volt Joan Crawford és Dick Power is. Ám az csak a halála után derült ki, hogy Georgia elrabolta a gyerekeket a szüleiktől, és ha "eladásra alkalmatlan"-nak találta a kisbabákat, hagyta őket meghalni. Állítólag közel 500 gyerek halt meg miatta. Ám sosem tartóztatták le és multimilliomosként halt meg.

Paul és Herman Petrillo

Paul (jobb) és Herman (bal) két olasz származású philadelphiai unokatestvér volt, akik egy bájitalt árultak babonás nőknek. Azt álíították, hogy ha a keveréket a bajkeverő férjeiknek adják, azok jók lesznek hozzájuk. Rávették ezeket a nőket, hogy kössenek életbiztosítást a férjekre. A bájitalban azonban arén volt, és a férjek a halálukat lelték. Petrillóék részesedést kaptak a biztosítási pénzekből. Több mint 30 férfit öhetttek meg. 5 évig folytatták ezt a módszert, mígnem elkaptk és villamoszékben kivégezték őket.

Louise Vermilya

A hölgy fekete özvegy volt, aki kilenc embert, köztük három férjét mérgezte meg arzénnel. Az áldozatok életbiztosításaira és örökségeire vadászott. Ráadásul Louise ún. nekrofil volt, imádta a halottakat és a halált. Igazi üzletasszony volt, a gyilkosságokból összehozot pénzét egy panzióba és egy temetkezési vállalatba fektette be. Évekig megúszta a lebukást, ám amikor az egyik áldozat apja kérte fia boncolását, arzént találtak a szervezetében. Hgy elkerülje a büntetését, Louise 1911-ben megmérgezte saját magát is.

Dorothea Puente

Az idős hölgy egy szállót nyitott öreg alkoholisták számára. Nyugtatóval megmérgezte kilenc vendégét, ebből hétnek a tetemét a saját virágoskertjében ásta el. A panzió házirendjébe tartozott, hogy a vendégeknek át kellett adniuk Dorotheának a nyudíjukat. Ezt kihasználva a gyilkos nő felvette és a sajátjaként kezelte a halottak nyugdíjait is. A pénzből jótékonykodott is, a sacramentói közösség egyik oszlopa lett. Végül mégis elkapták, három gyilkosságban bűnösnek találták és életfogytiglani börtönre ítélték.

Marcel Petiot

Marcel Petiot egy francia orvos volt a II. világháború idején. A zsidóknak azt mondta, hogy pénzért átszökteti őket Dél-Amerikába, és a szükséges oltásokat is beadja. Ám az ügyfeleinek rendre cianidot adott be, majd mindenüket, amit magukkal akartak vinni, megtartotta. A holttesteket eleinte a Szajnába dobta, később pedig elégette. Több mint 27 áldozata lehetett, de amikor véget ért a háború, lebukott és 1946-ban lefejezték. Ám nem régiben újabb dokumentumok kerültek elő, melyek szerint az áldozatok tényleg Amerikában élhetnek