Sarolt, aki részegen ölt embert
Saroltot úgy ismerjük, mint erdélyi hercegnőt, magyar fejedelemnét, egy király anyját, és hithű keresztényt. Géza fejedelem feleségének és I, (Szent) István király anyjának azonban volt egy másik oldala. Sarolt Gyula erdélyi vezér és a terület uralkodójának lánya volt, de már Erdélyben kicsapongó életet élt. Ivott, káromkodott, botrányaival megszégyenítette apját. A kegyetlen uralkodó, Géza feleségeként is folytatta életmódját. Legalább egyszer saját kezűlerg ölt embert, mert részegen agyonütötte egyik szolgáját. Így nevelte fel a későbbi Szent Istvánt!
Szerb Ilona és az aradi véres nap
Ilona Uros szerb nagyzsupán lánya volt, majd II. István király adta feleségül a trónörököshöz, II. Vak Bélához (a fiút és apját, Álmost még II. István apja, Kálmán vakította meg, mint trónkövetelőt). Béla azonban búskomor volt (főleg megvakíttatása miatt), iszákos, így nem igen foglalkozott az uralkodással. De szerette feleségét, aki meg a hatalmat szerette, így férje helyett is régensként kormányzott. De a bárók nem akarták a trónon látni Bélát, ezért Ilona meghívta őket Aradra. Azt hitték, országgyűlés várja őket, de mészárlás lett belőle. Az Aradi véres napnak is nevezett eseményen 68 embert gyilkoltak meg. Ilona azt hitte, nem lesz újabb ellenfele, de ekkor jött Kálmán magyar király és egy Eufrozina nevű orosz nő gyermeke, Borisz. Mivel anyját házasságtörés vádjával elzavarták, Boriszt fattyúként bélyegezték meg. Mégis egyre több követője akadt, akik „az oroszt” akarták megkoronázni. Ilona ezért minden udvari személynek feltette a kérdést: „Fattyú-e Borisz, vagy nem fattyú?” Aki nemmel válaszolt, annak fejét vették. A kivégzettek földjeit elkobozták, majd felosztották Béla (és Ilona) hívei között, így az egyház is hasznot húzott belőle. Ezzel a vérfürdővel Ilona megerősödött, Borisz pedig elkódorgott, és Ilona haláláig nem igen tért vissza. Bár Béla 1141-ben meghalt, a királyné még fia, II. Géza helyett is uralkodott, és aki nem értett vele egyet, az meghalt.
Gertrúd, aki csúnyán megfizetett bűneiért
A Bánk Bánból ismert Gertrúd dalmát hercegnő volt, majd II. András első felesége lett. András III. Béla király második fia volt. Apjától rengeteg birtokot, várat és őénzt örökölt, amiből meg kellett volna valósítania apja tervét, a keresztes hadjáratot. Seregét azonban bátyja, Imre király ellen használta fel, emiatt többször börtönbe került. Imre halála után fia, a kis III. László követte a trónon, de András lett a régens. Bár esküt tett unokaöccse iránti hűségéről, egy év múlva átvette a hatalmat, Lászlót és anyját elüldözte. Ez a sok gaztett persze nem csak az ő fejéből pattant ki, Gertrúd is sokat segített. Igyekezett eltávolítani férje ellenségeit, királynéként pedig részt vett a kormányzásban. Hatalmas birtokokat adományozott híveinek és rokonainak, így nagyobb hatalommal rendelkezett, mint maga a király. Sokaknak nem tetszett hatalma, ráadásul a korona is elszegényedett. Az elkeseredettség odáig fajult, hogy a királynét meggyilkolták. András még kétszer nősült, bevezette az Aranybullát és megvalósította apja tervét, a keresztes hadjáratot. A nép viszont még nem felejtette el Gertrúd gaztetteit.
Erzsébet, akit a lányai sem érdekeltek
A második Anjou- házi király, I. Nagy Lajos (lengyel király is) országát erős hatalommá tette, de halála után trónviszályok törtek ki. 11 éves lánya, Mária lett Magyarország első női uralkodója (másik lánya, Hedvig Lengyelország királya lett), de a bárók nem igen örültek női uralkodónak. Főleg mert nem is ő, hanem anyja, Kot-romanic Erzsébet királyné irányította az országot, s nem volt túl békés vezető. Bár Garai Miklós nádor befolyása alatt állt, ugyanolyan becsvágyó maradt, pedig Lajos uralkodása alatt meghúzta magát. Később a hatalmat átvette II. Kis Károly nápolyi király. Erzsébet ebbe nem nyugodott bele, merényletet szervezett Károly ellen. Első próbálkozása nem járt sikerrel, ezért a félholtra vert király sebeire mérget szórtak, Visegrád várába zárták, majd megfojtották. Ezért Erzsébetet ás Máriát börtönbe küldték. Az anyakirálynő itt is szervezkedett, de lebuktatták és lánya jelenlétében megfojtották. Bár ő meghalt, lányát férje, Zsigmond kiszabadította, és 1385-ben halt meg lovasbalesetben.
Beatrix, a feltételezett fekete özvegy
Az utolsó hősnőnk, Aragóniai Beatrix (Beatrice) a vegyes házi királyok korában élt. 1457-ben Nápolyban született Ferdinánd nápolyi király negyedik gyermekeként. Már hazájában is meggyanúsították egy gyilkosságban való részvételéért, de nem bizonyították rá. 1476-ban Hunyadi Mátyás második felesége lett, részt vett a kormányzásban, elhozta Magyarországba a reneszánszot (emellett ő volt az első nagy magyar sakkozó). Itthon nem szerették, mert túlságosan támogatta rokonait és kegyenceit, házasságuk pedig gyermektelen maradt. Mérgező fügét adott férjének, amitől agyvérzést kapott és 1490-ben meg is halt. Eztán trónkövetelőként is fellépett, de miután kudarcot vallott, II. Ulászlót támogatta, aki 1490-ben kényszerből feleségül vette Beatrixot. Ezt a házasságot a pápa bontotta fel. A férjgyilkos királyné szülőföldjén, Nápolyban halt meg
