A transzexualitás mind a mai napig tabutémának számít, ennek ellenére egyre többet tudunk meg a jelenség okairól és természetéről. Ma már egyre több embert elfogadja a transzexuláis személyeket. Én a magam részéről támogatom ezeket a kezdeményezéseket, és elítélem az ellenük irányuló gyűlölet-bűncselekményeket. Azonban az is biztos, hogy a transzexuálisoknak sem szabad az indenditásukra fogni azt, ha esetleg megölik a tulajdon embertársukat. Úgy, mint a listánkon szerelő három gonosztevő.
Megölte feleségét a hazudozó nő
Eugenia Falleni Olaszországban született egy 22 gyermekes családban. Gyerekkorában a családja Új-Zélandra költözött, ahol a kislányról hamar kiderült, hogy nem egy átlagos lány. Valószínűleg már gyerekkorában is fiús volt és nem vonzotta a "családanya szerepkör" sem. Míg a legtöbb transzexuális kortársa elfojtotta valódi személyiségét, a fiatal Eugenia másképp döntött: férfiként kezdett élni. Miután kirepült a családi fészekből, nadrágot húzott és férfimunkát vállalt. Eugenia, férfi nevén Harry Crawford, kitűnően játszotta a férfit, ügyelt a beszédére és a járására is. Ügyes alakítását két dolog tette lehetővé. Egyrészt mert férfinak érezte magát, és egy idő után el is hitte magáról, hogy valóban az. Másrészt, mert kivételesen okos volt, és tehetséges színész.
Eugenia bejárta Új-Zélandot, majd Ausztráliát is. Mindig keményen dolgozott, és férfiasan viselte a nehéz körülményeket. Ha valaki gyanakodni kezdett az ismerősei körében, másik városba ment. Olyan jól játszotta a férfit, hogy meghódította a vonzó Annie Birkettet is. A 35 éves egyedülálló anya hozzáment Eugeniához, miközben nem is tudott annak valódi neméről. Eugenia sosem vallott be semmit, sosem mutatkozott a felesége előtt meztelenül, illetve volt egy fából és bőrből készült műfallosza is. Ám évekkel az esküvő után Annie rájött, hogy a férje átverte. Az analfabéta Eugenia rettegett attól, hogy perbe fogják devinanciáért, és börtönbe kerül. Erre minden esélye megvolt, így cselekednie kellett.
1917. szeptember 28-án Eugenia elvitte Annie-t piknikezni egy elhagyatott területre. A férj addigra már eldöntötte, hogy akkor és ott megöli a nejét, de még mindig nagyon félt. Egy egész üveg whisey-t megivott, míg felkészült a gyilkosságra. Amikor sikerült legyőzni gátlásait, a whiskey-s üveggel tarkón ütötte Annie-t. A nő eszméletét vesztette, de nem halt meg. Ennek ellenére Eugenia némi fát és papírt rakott rá, és felgyújtotta. A holttest nem semmisült meg, de azonosíthatatlanná vált.
Eugenia eltűntként kezelte a feleségét, de az áldozat kisfia, akit szintén Harry-nek hívtak, ezt nehezen vette be. A nő le akarta lökni a fiút egy szakadékról, hogy elhallgattassa, de ez nem sikerült neki. Később Eugenia ismét elvett egy nőt, de tíz évvel az esküvő után lenyomozták, és letartóztatták. Az ügy sajtószenzáció lett, és mindenki a "torz férfi-nő szörnyetegről" beszélt. A sajtó által befeketített Eugeniát kötél általi halálra ítélték, de később kegyelmet kapott. Ezután még tizenegy évet börtönben ült, majd szabadon engedték. De mivel addigra az emberek már megismerték, nem tudta tovább élni férfi életét. 1938-ban halt meg egy autóbalesetben, női ruhában.
Gyilkosságsorozat a bosszú nevében
Fődi Viktória a Szeged környéki Átokházán született egy erőszakos alkoholista lányaként. 13 évesen már dolgozott, majd hozzáment egy másik bántalmazó férfihoz, Rieger Pálhoz. Négy gyermeke született, közülük csak egy maradt életben. (Valószínűleg már korábban született még egy gyermeke egy nemi erőszak miatt.) Rieger halála után az özvegynek anyagi gondjai voltak, mivel a nagyszüleitől örökölt tanyája nem volt elég a megélhetéshez. Napszámosként kezdett dolgozni, és ekkoriban kezdett férfinak öltözni (állítólag csak azért, hogy jobb fizetést kapjon, de valószínűleg más volt a valódi indíték).
A nőnek sikerült férfiként elfogadtatni magát a közösségben, és átkeresztelte magát Pipás Pistának. Nagyon erős volt, kétszer annyit tudott dolgozni, mint egy férfi. Állítólag egy ütéssel leterítette a kihívóit a helyi csárdában, emiatt kapott egy saját asztalt is. Ezeknek köszönhetően hamar felkeltette a figyelmét egy Pampuskáné nevű nőnek, aki megkérte, hogy némi fizetség fejében ölje meg a férjét. Pipás lelkifurdalás nélkül megfojtotta a célszemélyt, majd egy kötélre kötötte, mintha az felakasztotta volna magát. Megúszta, és Pampuskáné "reklámjának" köszönhetően sok asszony hallott a bérgyilkosról, és többen is megrendelték őt a férjük ellen.
Pipás Pista-Viktória fizetsége sosem pénz volt, hanem természetbeli javak, mint pl. bor, kenyér, esetleg hús. Állítólag több megrendelőjének is kapcsolata volt vele (ez erősen vitatott), de nem tudták elviselni a nő birtokló magatartását. Ennek ellenére Pipás indítéka valószínűleg nem a kapzsiság, és nem is a szex volt, hanem a bosszú volt. Meg akarta büntetni a férfi nemet azokért a fájdalmakét, amelyet fiatalon el kellett szenvednie az apjától, a férjétől és az erőszaktevőjétől. Érdekes, hogy annak a nemnek a ruháit hordta, amelyet szívből gyűlölt.
Végül Pipást elhagyta a szerencséje, és elkapták. Végül "mindössze" két gyilkosságban találták bűnösnek, és mindkét esetben elítélték az áldozatok feleségeit is a felbujtásért. Míg az ítéletre várt, egy orvosi vizsgálat bebizonyította, hogy a hírhedt bérgyilkos egy nő, és átszállították egy női börtönbe. Végül a bíróság halálra ítélte a nőt, de Horthy Miklós kormányzó kegyelme megmentette a nőt a bitófától. Életfogytiglanit kapott, és 1940-ben, a börtönben halt meg.
Új testet akart, megfizetett érte
A tennessee-i Vonlee Nicole Titlow a világ szemében igazi bombanőnek tűnt. Igazi szőke ciklon volt, álomalakkal. Csakhogy a nő valójában fiúnak született, a teste csak az évekig tartó hormonkúra és a plasztikai műtétek eredménye volt. Vonlee általában jómódú férfiakkal kezdett, akik boldogan eltartották, miközben nem tudták, hogy a szerelmüknek még mindig meg van a pénisze! Egy idő után a helyzet a Titlow számára is tarthatatlanná vált, és kétségbe esetten szeretett volna pénzt a nemváltó műtétre.
2000-ben felcsillant a remény, amikor a nagynénje, a 61 éves Billie Jean Rogers meghívta magához egy pár napra Michiganbe. Vonlee-hez hasonlóan Billie Jean is szerencsevadász volt, és az akkori férje, a 74 éves Don Rogers multimilliomos volt. Titlow lelkesen elutazott a házaspárhoz, de látta, hogy egy furcsa világba csökkent: Don minden este eszméletlenre itta magát, Billie Jean ezalatt dollárezreket kaszinózott el. Azonban az egyik este a hölgy elvesztett 20 000 dollárt, amely már túl sok volt a férje számára. Don válni akart, Billie Jean pedig nem akart lemondani a fényűzésről.
Az egyik augusztusi éjszakán a nagynéni és unokahúga otthon hagyták Don Rogerst, hogy kedvére iszogasson. A séma ugyanaz volt, és mire haza értek egy szórakozóhelyről, a férfi már eszméletlen volt. Billie Jean pedig pontosan erre várt, és úgy döntött, hogy megöli a kiszolgáltatott idős férfit. 100 000 dollárt ajánlott Vonlee-nak, hogy segítsen neki. A nő eleinte nem akart ebben részt venni, de mivel kellett a pénz a műtétre, belement. A két nő ezután tömény italokat öntött le Don torkán, mintha alkoholmérgezés végzett volna vele. Ám Titlow-nak pár perc múlva elege lett, és a fürdőszobába ment, hogy lenyugodjon. Mire visszaért, a Mrs. Rogers már egy párnával megfojtotta a férjét.
Vonlee ezután hazament Tennessee-be, de nem bírta a lelkifurdalást. Végül mindent elmondott az aktuális barátjának. Mi több, beismerte, hogy nem igazi nő, és megmutatta neki a péniszét. A férfi nem bírta a traumát, és feladta a barátnőjét a rendőrségen. Titlow-t és Billie Jeant letartóztatták, és Michiganben bíróság elé állították. 2002-ben nagynénit felmentették, Vonlee-t azonban negyven év börtönre ítélték. A felbujtó nagynéni fél évvel a tárgyalás után meghalt rákban.
