Indiana nem az USA legnevezetesebb állama. Mi, magyarok az Anyám borogass! című sorozatról, illetve a megénekelt Ohio folyóról ismerhetjük, de egyébként jelentéktelen állam. A kriminológiája azonban már jóval figyelemre méltóbb! A szadista tinilányoktól a rejtélyes családapákig már sok gyilkos megfordult ebben az államban, nem jó szándékkal. Ebben a cikkben kiválogattuk az öt leghalálosabbat.
A fekete özvegy nem csak magokat ültet a földbe
A norvég bevándorló Belle Sorenson Gunness minden idők leghírhedtebb fekete özvegyeként vonult be a történelembe. Úgy hírlik, hogy negyvenkét embert ölt meg, ennek ellenére sosem kapták el. Első áldozata az első férje, Mads Sorenson volt, akit sztrichninnel megmérgezett. Utána jött a második férj, Peter Gunness, akit 1902 decemberében egy húsvágó bárdal ütött tarkón. Mindkét esetben megszerezte a biztosítási pénzt, ráadásul Petertől megörökölte a férfi 12 szobás vidéki házát és a 75 acre méretű farmját az indianai La Portéban. Mindezek elegendő bevételt jelentettek volna arra, hogy Belle nyugodt és kényelmes életet éljen három gyermekével, de ehhez túl kapzsi volt.
Hirdetéseket adott fel az újságban, miszerint férjet keres, és a magányos férfiak azonnal levelezésbe kezdtek vele. Belle mindig arra kérte őket, hogy amikor eljönnek hozzá látogatóba, hozzák magukkal a megtakarított pénzüket is. Azok a férfiak, akik ezt megtették, mind baltával a fejükben végezték. Mrs. Gunness szomszédai is kifejezetten furcsának találták, hogy a nő még éjszakánként is húst darabol és a telkén ás. Mégsem gyanakodtak gyilkosságra, mígnem az egyik áldozat öccse nyomozást kért eltűnt fivére ügyében.
A la portei seriff kiment a Gunness birtokra, de a nő elküldte. Belle még aznap este felgyújtotta a házát, majd elmenekült, mintha csak a tűzben halt volna meg. A tűzvizsgálók találtak is egy nagy és három kicsi holttestet (talán Belle és gyermekei) a romok között, a föld alatt pedig különböző férfiak testeit. Azonban a szomszédok látták Belle-t elmenekülni a helyszínről, ráadásul a helyi temetőben valaki elmozdította egy nő és három gyermek sírjának a fedelét. A sorozatgyilkost és gyermekeit soha többé nem sikerült megtalálni.
Egy szadista vasalónő karmai közt
1965. október 26-án két kamasz kihívta a mentőket az indianapolisi Baniszewski család házához, mert egy lány megsérült, a ház alagsorában. Az áldozatot Sylvia Likensnek hívták, és bár a mentők hamar kiértek hozzá, a lány teste már kihűlt. A mentősök ettől függetlenül megvizsgálták a testet, és olyan nyomokat találtak rajta, melyek indokolták a rendőrség értesítését is. Bár Sylvia már 16 éves volt, rendellenesen sovány és beteges volt. Nyilvánvalóan alul volt táplálva, és több súlyos seb volt a fején. A teste többi részén még több száz sérülést találtak az orvosok, ebből többet cigarettával égettek a bőrébe. A legárulkodóbb nyomot azonban csak akkor találták meg, amikor felhúzták Sylvia pólóját: a lány hasára valaki belekarcolta egy éles tárggyal, hogy "Prosti vagyok és büszke vagyok rá".
A mentők értesítették a gyilkossági nyomozókat, akik még aznap kikérdezték a Baniszewski ház lakóit (a tulajdonosnőt, hét gyermekét és Sylvia testvérét). Mindenki azt mondogatja, hogy ez csak egy baleset volt, de a rendőrök kételkednek. Végül az áldozat húga, Jenny Likens félrevonja az egyik helyszínelőt, és elmondja neki az igazságot. Eszerint a ház tulajdonosa, Gertrude Baniszewski kínozta halálra Sylviát, és ebben a gyerekei is segítettek neki. A tortúra már hónapokkal korábban elkezdődött, amikor a két Likens lány Gertrude-hoz került, mivel a saját szüleik cirkuszoztak szerte az országban. Baniszewski mindkettejüket verte, de figyelme jobban kihatott a szép Sylviára. Prostitúcióval vádolta és rendszeresen verte a lányt, továbbá erre buzdította a gyermekeit és a szomszéd gyerekeket is. Később kivette az áldozatot az iskolából, és az alagsorba száműzte. Forró vízben fürösztette, egy üveget dugott a vaginájába, és arra kényszerítette, hogy megegye a saját vagy egy kisbaba székletét. Nem sokkal a lány halála előtt véste a fentebb látható mondatot az áldozat hasára egy forró zsákvarrótűvel. Október 23-án Sylvia megpróbált elszökni, de Gertrude rajtakapta, és egy evezőlapáttal agyon verte. A lány kómába esett, és három nap múlva meghalt.
Végül a gyilkos csapat öt tagját bűnösnek szándékos emberölésben, közülük Gertrude-ot és a legidősebb lányát, Paulát életfogytiglani börtönre ítélték. Gertrude mintarab volt a börtönben, így 1985-ben szabadlábra helyezték. 1990-ben természetes halállal halt meg.
Tényleg kamaszlányok ölték meg a bibliatanárnőt?
1985. május 14-én Gary-ben négy afroamerikai barátnő, a 16 éves Karen Corder, a 14 éves Denise Thomas, a 15 éves April Beverly és a szintén 15 esztendős Paula Cooper (a képen) összegyűltek iskola után. De ahelyett, hogy az óráikra készültek volna, inkább arról beszéltek, hogy hogyan szerezhetnének pénzt marihuánára. Végül úgy döntöttek, hogy kirabolják a 78 éves Ruth Pelke-t. Az idős hölgy kedves volt, hívő keresztény és ingyen tartott bibliaórákat a fiataloknak. A lányok becsengettek hozzá, és ők is hittanórát kértek tőle, mire Mrs. Pelke beengedte őket.
Míg a hölgy előkészítette a nappaliját az órára, Paula Cooper eldöntötte, hogy hogyan szerzi meg a pénzét. Egy vázával leütötte Pelke-t, aki összeesett. Míg a barátnői lefogták, Paula elővett a táskájából egy 25 cm-es henteskést, az áldozatra szegezte és pénzt követelt. De mivel A hölgynek nem volt pénze, Paula 33 szúrással megölte. Ezután elloptak tíz dollárt a házból és a nő autóját. Nem sokkal később az áldozat fia talált rá a holttestre. A gyilkosok úgy buktak le, hogy Paula a helyszínen hagyta a dzsekijét, és annak a zsebében voltak a nevére szóló antibébi-tabletták receptjei.
Mindenkit megrázott, amikor a rendőrség bebizonyította, hogy négy fiatal lány mészárolta le az idős hölgyet. Az elkövetőket mind bűnösnek találták, így Thomas, Beverly és Corder is hosszú börtönbüntetést kaptak. 1986-ban Paula Coopert, aki ekkor mindössze 16 éves volt, méreginjekció általi halálra ítélték. Ekkoriban ő volt a legfiatalabb halálsoron lévő személy Amerikában. 1989-ben a büntetését hatvan év börtönre enyhítették, majd 2013-ban szabadlábra helyezték. Két évvel később öngyilkosságot követett el. A bűntársai azóta már mind szabadok.
Tizenegy holttest a kertben elásva
Herbert Richard Baumeister egy átlagos családapa és dolgozó férfi volt, aki már 23 éve élt boldog házasságban egy Julie nevű tanárnővel, és két gyermekük is született. Tipikus amerikai család volt az övék - legalábbis úgy tűnt. Minden remekül alakult egészen 1996-ig, amikor néhány rendőr bekopogott hozzájuk, és kikérdezte Herbertet. Kiderült, hogy az elmúlt 16 évben legalább húsz homoszexuális férfi tűnt el rejtélyes körülmények között Ohióban és Indianában, és ezek közül több esetnél is felmerült Baumeister neve, mint gyanúsított. A férfi mindent tagadott, de miután a rendőrök elmentek, összecsomagolt és üzleti útra ment Kanadába.
Julie azonban nem tudott napirendre térni a gyanús körülmények felett. Főleg amiatt, mert a gyerekei 1994-ben véletlenül kiástak egy emberi csontot a föld alól. Herbert ekkor azzal magyarázta ki magát, hogy az orvos apja hagyta rá a csontvázat, de őneki nem volt rá szüksége, ezért elásta. Julie két évig nem beszélt erről senkinek, de miután a férje elment, visszahívta a nyomozókat, és engedélyezte nekik a kertje felásását. A rendőrök kimentek, és 11 holttestet találtak a föld alatt. Továbbá találtak kilenc eltűnési ügyet, melyeknél szintén Baumeister lehetett az elkövető.
Kiderült, hogy a mintaférjként tetszelgő Herbert maga is homoszexuális volt, és erősen vonzódott az erőszakos szex iránt. De mivel nem akart megválni a társadalmi státuszától és a gyerekeitől, a vágyairól mélyen hallgatott. A férfi sokszor látogatott el ohiói és indianai melegbárokba, és sok férfit vitt haza. Őket, miután szeretkeztek, megkötözte és megkínozta, majd mikor a buli véget ért, megfojtotta és eltemette őket. 16 évig sikerült megúsznia a felelősségre vonást, mígnem 1996-ben elfogatóparancsot adtak ki ellene. Baumeister, hogy elkerülje a letartóztatást, a kanadai Ontarióban öngyilkosságot követett el.
Szadista tinilányok és az USA leghírhedtebb gyerekgyilkossága
1992. január 12-én egy madisoni farmer a telkén sétálva talált egy máglyát, rajta pedig egy furcsa, rózsaszín babaszerűséget. Először azt hitte, hogy valami guminő, de az igazság ezerszer undorítóbb volt: a 12 éves Shanda Sharer (a képen) részben elégetett holtteste volt az. A bonctani vizsgálat kiderítette, hogy az áldozatot megkínozták, majd élve elégették még január 11-én éjjel.
Még a tetem megtalálásának napjának estéjén jelentkezett a 15 éves Toni Lawrence a rendőrségen, és beimserte, hogy ott volt a gyilkosság idején az elkövetőkkel, és végig nézte az egész bűntényt. AZt is elmondta, hogy kik ölték meg a lányt. Három barátnőjéről volt szó, Hope Rippey-ről, Laurie Tackettről és a 16 éves Melinda Lovelessről. Utóbbi volt a vezető. Lawrence szerint Loveless azért döntött Shanda halála mellett, mert veszélyben érezte tőle a leszbikus kapcsolatát egy Amanda Heavrin nevű lánnyal. Ezért január 11-ének estéjén a házából elrabolták és egy erdőbe vitték a lányt, ahol levetkőztették, megverték, összeszurkálták, majd ablaktisztítót fújtak a sebeire. Másnap hajnalban megreggeliztek, benzint locsoltak a kómában lévő Sharerre, meggyújtották, majd amikor az nem égett el, még egyszer felgyújtották.
A vallomásért cserébe Toni Lawrence "csak" húsz év börtönt kapott, a barátnői hatvanat. Toni és Hope Rippey már szabadultak, de Tackettnek és Loveless-nek még 2021-ig várnia kell erre. Shanda apja a gyilkosság után többször is megpróbálta megölni magát, majd amikor e z nem sikerült, halálra itta magát.
