Legújabb történetünk 1983 júniusában kezdődött. Az észak-karolinai Westwood Manor Idősotthonban a személyzenek súlyos gondja akadt. Az egyik páciensük súlyos alkoholista volt, és ez már az egészségét veszélyeztette. A vezetőség ekkor úgy döntött, segítséget kér az Anonim Alkoholisták Szövetségétől. A szervezet az egyik tapasztalt tagját, a 73 éves William Jennings-et küldte el a konzultációra. A férfi nyugdíjas üzletember volt, aki régen maga is megjárta az alkoholizmus poklát. Ám azóta meggyógyult, és rengeteg időt áldozott más alkoholisták megsegítésére. Ismerősei nagyon jó és nagylelkű embernek tartották, aki tudott hatni az embereknek. Emiatt az AA tagjai között is elismert volt.

Arról, hogy az említett pácienssel mi lett végül, már nem szól a fáma, azonban a konzultáción történt valami más is. William beszédbe elegyedett az egyik ápolónővel, a negyven éves Patricia Wells-szel. Az idős úrnak, ha meg is tetszett neki a hölgy, volt annyi esze, hogy nem hozta zavarba a közeledésével. Azonban Patriciában emberére talált, és a nő meghívta őt egy randevúra. Bár harminchárom  év volt köztük a korkülönbség, a románcuk hamar komollyá vált. Négy évvel az első találkozásuk után, 1987 szeptemberében egybe is keltek.

A bájos Patricia Wells-Jennings nagyszerű nővér volt, páciensei és kolléganői is egyaránt szerették. Azonban már csak a kedvenc ügyfelét ápolta, a férjét. Gondoskodott a férfiról, és nem csak mint bentlakó nővér, hanem - minden beszámoló szerint - szexuálisan is. A férfi különösen élvezte a fiatalabb nő közelségét, és a jelek szerint igencsak kedvelte a "Cowgirl és a bandita" című szerepjátékot. Patricia pedig a jelek szerint örömmel állt a rendelkezésére.

Ám nem ingyen tette. Az asszony tudta, hogy aktív éveiben Williamnek volt néhány nagyon jó üzlete. A nyugdíja férfinak szép háza, jó autója és több mint 300 000 dollárja volt a bankban (utóbbi akkoriban többet ért, mint ma). Patricia pedig részt kívánt a pénzből. Kinyilvánította, hogy anyagi biztonságot szeretne, és mivel az esküvőjük után felmondott a munkahelyén, hogy Williamet gondozza, kérésének volt alapja.

William ekkor a barátjához, George Henryhez fordult, aki több mint húsz éve gondozta a férfi befektetéseit. Henry segítségével a fülig szerelmes William átutalta a pénze felét, összesen 150 000 ropogós dollárt Patricia számlájára. George nem látott dühtől, és nyilvánvalóvá vált a számára, hogy a nő aranyásó. De mivel nem tudta meggyőzni Williamet, végrehajtotta a tranzakciót.

Miután bankszámláján immáron hatjegyű összeg pihent, Patricia eszeveszett költekezésbe kezd. Ruhák, bundák ékszerek, annyi mindent vesz, amennyit csak tud. 150 000 dollár szép pénz, főleg ha azt vesszük, hogy ő is a középkor küszöbén állt, de nem volt elég. Patricia a férje minden pénzét akarta, és ez valószínűleg már a találkozásuk pillanatától így volt.

Amikor William szóvá tette, hogy a neje kicsit túlzásba vitte a shoppingolást, Patricia elérkezettnek látta az időt terve második pontjához. Azzal vádolta a férjét, hogy demenciája van, és ezért nem emlékszik arra, hogy mikor vette a "régi" (de valójában vadonatúj) holmijait. William egy idő után valóban elkezdett félni, talán tényleg kihagy a memóriája, de Patricia rátesz egy lapáttal.

Patricia hotelokba cipelte a férjét szerte a Karolinákban. Az asszony képzett ápolónő volt, és tudta, milyen gyógyszerekkel tudja megzavarni William gondolkodását. Többször elkábította a férjét, miközben elvitte a ruháit, az autója kulcsait és a pénztárcáját. Ezután nyugodt szívvel magára hagyta őt. William, miután magához tért, pánikba esett, és talán tényleg elhitte, hogy ez a demencia tünete. Egy ízben a barátját, George Henry-t is felhívta, és a segítségét kérte, mert úgy gondolta, a neje kirabolta (egyébként tényleg). Amikor George megérkezett az aktuális hotelbe, meztelenül, dezorientáltan találta meg Williamet. És miközben segíteni próbált rajta, megjelent Patricia azzal, hogy a férje megint elszökött, és emelni kell a gyógyszeradagját. George gyanakodott, hogy valami gonosz dolog lehet a háttérben, de nem tehetett semmit. Rá kellett jönnie, hogy a legjobb barátja egy pénzéhes nő kezében van, aki azt tesz vele, amit akar.

Ezzel pedig Patricia is tisztában volt. Terve második pontja, miszerint demoralizálja a férjét, bevált. Miután ismerősei körében elterjesztette, hogy William memóriájával komoly gondok vannak, és talán Alzheimer-kórban is szenved, A férfi egész élete a kezében volt. Azonban az áldozata sem volt bolond, és rájött, hogy a neje gyógyszerkoktékljaiban lehet a kulcs. William megtagadta a gyógyszerek bevételét, keresztezve ezzel Patricia tervét. A nő ekkor új jelentést adott a gonoszság fogalmának: már meglopta és manipulálta is a férjét, ám ezután már verte is.

Joggal felmerül a kérdés Önökben, hogy miért nem menekült el a férfi. Ennek több oka is volt. Egyrészt az ilyen férfiak nem szeretik beismerni sem maguknak, sem másnak, hogy a gyengébbik nem egyik képviselője bántalmazza őket. Habár egyes számítások szerint a családon belüli erőszak elkövetőinek a fele nő, nem hallunk ezekről az ügyekről, mert a férfiak nem mernek beszélni. Félnek a megaláztatástól, és ez a bántalmazó nők legnagyobb fegyvere.

Egy ilyen helyzet egy fiatal, életerős férfit is megizzasztana, hát még egy hetvenest? William minden bizonnyal félt a feleségétől, ezért nem tudott kilépni a befolyása alól. Ez az ő esetében még azzal is kiegészült, hogy Patricia mindenkivel elhitette a környezetükben, hogy a férfinak demenciája van. ha el is mondaná valakinek, ki hinné el! "Csak egy demenciás öregember, biztos képzelődik!"

Patriciát senki sem állította meg, márpedig egy bántalmazó magától nem áll le. Miért tenné, azt tesz már Williammel, amit akar? A gátlástalan ábrándjai újabb fokot értek el, és a szimpla pofonok már túl enyhék voltak. A nő hamarosan már cowgirl-csizmájával rugdosta a férfit. Gyakran előfordult, hogy míg a férfi az ágyában feküdt, a nő egyik lábával a földön állt, a másikkal pedig nagyokat dobbantott a mellkasán. Ez igen fájdalmas, és különösen megalázó. 

Ezzel párhuzamosan Patricia tovább szövögette anyagi terveit. 1989-re félreállította George Henry-t, és sikerült megszereznie a teljes hatalmat William pénzügyei felett. George nem tudott segíteni, a barátja végleg elszigetelődött, és Patricia támadhatatlan volt. A nő kezelte a férje vagyonát, és ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy ő lesz a férje egyedüli örököse. Vagyis nincsen szüksége már a férfira, akinek örök hűséget fogadott, az sem számított, hogy él-e vagy sem. Tudta, hogy bármikor megölheti a férjét. A hölgy nővér volt, ismerte a vénynélküli és a vényköteles gyógyszereket is, gyorsan és fájdalommentesen is eltüntethette volna az idős férfit. Egy kis morfium vagy arzén, senki sem gyanakszik. Ám nem ez történt. 

Patricia azért kezdte el fizikailag bántalmazni a férjét, hogy kontrollt szerezhessen a pénzügyei felett, illetve hogy azt meg is tarthassa. Ám ahogy az évek múltak, rájött, hogy nem rossz móka. Patricia szembesült a ténnyel, hogy szadista, és ez nem zavarta. Imádta a védtelen férje fájdalmát, és egyre durvább ábrándjai támadtak. Ezek a gondolatok már szexuálisak voltak, és kész volt őket valóra váltani.

A pár szeretett utazni, és 1989. szeptember 19-én elutaztak a nem túl távoli Wilson megyébe pihenni. Egy kis hotelben szálltak meg, ahol Patricia már a bejelentkezéskor szólt a londinernek, hogy férje demenciában szenved. Ez arra utal, hogy már az utazás előtt eltervezte az egészet.

Este Patricia elszánta magát, és felhúzta jellegzetes fegyvereit: egy pár cowgirl-csizmát. William ebből már tudhatta mi vár rá, de azt nem, hogy a neje az életére fog törni. Elkezdte rugdosni a férfit, aki nem tudott védekezni. Többször  hasára és a mellkasára taposott, és ahogy telt az idő, már ugrált William testén. Ez komoly belső vérzéshez és légzési nehézségekhez vezetett, amelyek egy nyolcvan éves embernél különösen komoly tünetek. Patricia azonban órákig kínozta a férfit, a fejébe is sokszor belerúgott. Bégül Wiilliam már a halálán volt. Patricia ekkor elkezdte unni a rugdosást, és valószínűleg a lába is elfáradt, ezért úgy döntött, valóra vált egy újabb fantáziát. Felkapott egy kisebb vasrudat, és análisan megerőszakolta a haldokló idős embert.

Ez a gonoszságnak egy nagyon magas szintje. Még az olyan Antikrisztusokról, mint Hitler, Sztálin vagy Pol pot sem hallottam hasonlón. Az pedig egyenesen példátlan, hogy egy nő ilyen erőszakosan, szexuálisan bántalmazza a tulajdon férjét. Patricia elméje nagyon eltorzult volt, talán a legbetegebb gyilkos nő a történelemben. Az ánuszában okozott sérülések és az újabb belső vérzés végül William Jennings halálát okozták. Nyolcvan éves volt.

A parti véget ért, de valakinek fel is kell takarítani. Patricia több órát várt, míg kihívta a rendőrséget, ezalatt megmosakodott és ruhát váltott. Végül tárcsázta a 911-et. Azonban feltűnően nyugodt volt, például a telefonban a "kék kód" szavakat használta, mely a nővérek között az "életveszélyt" jelenti. Emellett még külön felhívta a diszpécser, majd a kiérkező rendőrök figyelmét is az ápolónői képzettségére, illetve az áldozat demenciájára. Azt állította, hogy néhány férfi tört be a hotelszobába, és agyon verték a férjét, míg ő aludt. Elmondása szerint ez nem sokkal azelőtt volt, hogy kihívta a nyomozókat. Ezt azonban azonnal megcáfolták, mivel William szeme már jéghideg volt. Egy ápolónőnek ennek illett volna eszébe jutnia...

Ráadásul megemlítette az egyik nyomozónak, hogy hamvasztást kér a férjére, minél hamarabb. De ez miért volt olyan fontos? Az orvosi vizsgálat miatt. Patricia nem akarta, hogy fény derüljön a nemi erőszakra, illetve a korábbi bántalmazás nyomaira. Azonban ezt elszúrta, a nyomozók átküldték a holttestet az igazságügyi orvosszakértőnek, aki fényt derített mindkét titokra. Ráadásul a mellkasán látható sebekből arra következtetett, hogy egy női cipővel rugdosták agyon. Az áldozat végbelében talált sebek súlyossága és mélysége, valamint a sperma hiánya szintén arra mutattak, hogy nem feltétlenül férfit kell keresniük. 

A szálloda személyzete és a kamerafelvételek pedig igazolták, hogy a gyilkosság idején egyedül az áldozat és felesége tartózkodott a szobában. Ráadásul jelentkezett George Henry és William korábbi barátai, akik szintén igazolták, hogy férfi viselkedése furcsa volt, miután elvette a nőt. A házaspár pénzmozgásai, az áldozat toxikológiai vizsgálata, valamint a William házában talált gyógyszerek pedig rámutattak, hogy a kapzsi Patricia már régóta gyógyszerezte a férjét.

Sem a nyomozóknak, sem az esküdteknek nem volt könnyű feldolgozni ezt az ügyet. Többen hajlottak arra, hogy a nő nem volt beszámítható, de a pszichiáterek ezt cáfolták. Végül Patricia Jenningset bűnösnek találták gyilkosság, nemi erőszak, kínzás és gyógyszerekkel való visszaélés vádjában. Az ítéletet 1990. november 5-én hirdették ki: méreginjekció általi halál. Patricia huszonhárom éven át várt a kivégzésére, mígnem 2013-ban az ítéletét életfogytiglani börtönbüntetésre enyhítették a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül. Mind a mai napig börtönben ül, és a hetvenes éveiben jár. Ő részesült abban a kegyelemben a bíróságtól, melyet ő sohasem adott meg a férjének.